Hatéves koromban egy könyvben, mely az
őserdőről szólt, és Igaz Történetek volt a címe, láttam egy nagyszerű
képet. Óriáskígyót ábrázolt, amint egy vadállatot nyel el. Tessék, itt
a rajz másolata.
A könyvben ez állt: "Az óriáskígyó egészben,
rágás nélkül nyeli le zsákmányát. Utána moccanni sem bír, és az emésztés
hat hónapját végigalussza."
Akkoriban sokat tűnődtem a dzsungelek kalandjain,
és egy színes ceruzával nekem is sikerült megrajzolnom első rajzomat. Az
1. számút. Ilyesformán:
Remekművemet megmutattam a fölnőtteknek, és
megkérdeztem őket, nem félnek-e tőle.
- Miért kellene félni egy kalaptól? - válaszolták.
Az én rajzom azonban nem kalapot ábrázolt.
Óriáskígyót ábrázolt, amint épp egy elefántot emészt. Erre lerajzoltam
az óriáskígyót belülről is, hogy a fölnőttek megérthessék, miről van szó.
Mert nekik mindig mindent meg kell magyarázni. Ez a 2. számú rajz ilyesforma
volt:
Most aztán a fölnőttek azt ajánlották, ne rajzoljak
többé óriáskígyót se nyitva, se csukva, hanem inkább foglalkozzam földrajzzal,
történelemmel, számtannal és nyelvtannal. Így mondtam le hatéves koromban
nagyszerű festői pályafutásomról. Kedvemet szegte 1. és 2. számú rajzom
kudarca. A nagyok semmit sem értenek meg maguktól, a gyerekek pedig belefáradnak,
hogy örökös-örökké magyarázgassanak nekik.
Más mesterséget kellett választanom tehát:
megtanultam repülőgépet vezetni.
Nagyjából az egész világot berepültem. És
való igaz, hogy közben nagy hasznát vettem a földrajznak. Első pillantásra
meg tudtam különböztetni Kínát Arizonától. Ez pedig fölöttébb hasznos dolog,
ha éjszaka eltéved az ember.
Így aztán életem folyamán nagyon sokszor kerültem
kapcsolatba komoly emberekkel. Jócskán akadt dolgom a fölnőttekkel. Közvetlen
közelből láthattam őket. És nem mondhatnám, hogy ettől jobb lett róluk
a véleményem.
Ha olyannal találkoztam, aki kicsit értelmesebbnek
látszott, kipróbáltam rajta 1. számú rajzomat, mert azt mindig magamnál
tartottam. Meg akartam tudni, valóban megérti-e a dolgokat. De a válasz
mindig így hangzott: "Ez egy kalap."
Erre aztán nem beszéltem neki se óriáskígyókról,
se őserdőkről, se csillagokról. Alkalmazkodtam hozzá. Bridzsről beszéltem
neki, meg golfról meg politikáról és nyakkendőkről. Az illető fölnőtt pedig
nagyon örült neki, hogy ilyen okos emberrel került ismeretségbe.
Vote for polarhome |